Sziasztok,
Most egy kicsit beszélnék a tanítási filozófiámról. Ehhez érdemes tudni, hogy a pécsi Leőwey Klára Gimnázium francia kéttannyelvű tagozatán kezdtem tanulmányaimat, ami a városban egy kicsit az alternatív iskolák közé tartozik és szerintem elég gyerekközpontú. Majd a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban folytattam és itt is érettségiztem. Nos az AKG kimondottan gyerekközpontú és az én filozófiám, nagyjából megegyezik az AKG-val. Röviden-tömören úgy foglalnám össze, hogy a gyereknek szüksége van egy olyan tanárra, aki nagyon jól ismeri és van ideje vele eleget foglalkozni és odafigyelni rá. Rengeteg helyen úgy tekintenek a gyerekekre, kamaszokra, hogy a felnőtt korra készülnek. Pedig ez így szerintem nem teljesen igaz. Ha azt vesszük minimum 18 éves koráig gyereknek számít egy ember. Ez elég sok idő és akkor még arról nincs is szó, hogy mi van akkor ha továbbtanul és bár ekkor már jogilag több döntést hozhat, de gyakran a szüleitől anyagi függésben él és gyakran a társadalom sem kezeli őket még felnőttként, mert nem dolgoznak (vagy nem teljes állásban) csak tanulnak.
Szerintem fontos, hogy ez alatt az idő alatt és komolyan vegyék az embereket, mert különben nehéz komoly döntést hozni, már pedig gyakran sok fontos döntést kell meghozni ez idő alatt (pályaorientáció, párválasztás stb.).
Ezen kívül ha a tanítás módja próbál alkalmazkodni a gyerekek személyiségéhez, képességeihez sokkal gyorsabban és több hosszútávú eredményt lehet elérni. Például ha tisztában vagyunk a tanulók tanulási stílusával, lehet erre támaszkodni és sokkal könnyebben és nagyobb élvezettel tanulnak.
A videón többek összefoglalják, hogy miért is működik olyan jól ez az iskola és én ezzel egyetértek, bárcsak minden iskola ilyen lehetne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése