Erasmus Nanterre-ben 2. avagy a káosz folytatódik
Kedves Olvasó!
Ismételten összegyűlt bennem annyi élmény, hogy arról beszámoljak. Ez a bejegyzés már inkább az egyetemről fog szólni.
Haladjunk akkor időrendi sorrendben:
1. Soirée parrainage
Itt Nanterre-ben nem az ESN szervezet segíti az Erasmus-os diákokat, hanem egy egyedi, Nanterasmus nevű csoport. Rajtuk keresztül lehetett jelentkezni, hogy kapjunk magunk mellé egy Nanterre-i diákot, amolyan "parrain" vagy "buddy"ként, aki segít eligazodni a Nanterre-i egyetem útvesztőiben, illetve közelebbről is megismerkedni egy itteni diákkal.
Az én "parrain"-em már korábban felvette velem a kapcsolatot Facebookon és már kértem is a segítségét neki, de személyesen csak most szerda este találkoztunk a Nanterasmus által szervezett "soirée parrainage" keretében.
A Facebook eseményben mindenféle játék meg quiz volt meghirdetve, hogy majd ez mind lesz ezen az estén és hogy ez arról szól, hogy megismerd a te Nanterre-i diák párod.
Na most az estét egy olyan bárba sikerült szervezni, ahol nem fértünk el, sötét volt és azt sem hallottam, hogy a mellettem álló mit mondott, nem hogy esetleg aki velem szemben van. Azt is hozzátenném, hogy se térerő, se internet nem volt, így egy kicsit érdekes volt a sötét szobában bárkit is megtalálni.
Nekem szerencsém volt mert az én "parrain"-em megtalált. Aztán közösen úgy döntöttünk, hogy elmegyünk innét és keresünk valami olcsó kajáldát, ahol lehet beszélgetni.
Igazából egészen jól sikerült az este, csak nem a "parrain"emmel beszélgettem franciául (mert visszamentünk a bárba egy barátnőjéhez és nem hallottam, hogy mit beszéltek), hanem egy görög lánnyal beszéltem angolul. Ami tök jó, csak a nevét sem tudom sajnos.
2. Journées de Patrimoine - Világörökség Napja(i)
Hétvégén voltak az Európai Világörökség napjai, ami itt Franciaországban olyasmi, mint nálunk a Múzeumok Éjszakája, csak ingyenes és nem éjszaka van, hanem hétvégén napközben.
Olyan helyekre is el lehet menni, ami egyébként nem látogatható (pl.: Palais d'Élysée, ahol az elnöki rezidencia található).
Ráadásul a tömegközlekedési jegy is olcsóbb hétvégén 26 év alatt, 4,20 euróért egy nap annyit mész amennyit csak akarsz. Összehasonlításképpen, nekem innét L'Hay-les-Roses-ból a Nanterre-i egyetem ha csak oda-vissza jegyet veszek, akkor 5 euró felett van.
Szerettünk volna elmenni az Élysée-be, de 7 óra lett volna a várakozási idő, így csak kívülről néztük meg. Sajnos a mellette lévő britt és amerikai nagykövetségek is hasonló várakozási idővel működtek, így kimaradt.
Ami erről az etapról a leginkább megmaradt az az, ahogyan próbálják kivédeni a terrortámadást. Az nyilvánvalóan alap, hogy a táskát átkutatják, de ezen kívül minden sarkon olyan rendőr áll, akinek keze lövésre készen áll a gépfegyveren és elég alaposan szemügyre vesznek és szemmel tartanak.
Az utak már jó pár utcával arrébb le voltak zárva és a gyalogosok táskáját is már ott rendőr átnézte és megkérdezte, hogy mit akarunk arrafele. Bár én elég jól beszélek franciául, de sajnos akcentusom az van. Franciául kérdeztem tőle, de nyilván az akcentusom miatt azonnal leesett neki, hogy külföldi vagyok és felajánlotta, hogy angolul mondja el.
Az Élysée-s kitérő után elmentünk megnézni a Concorde-ot, csináltunk néhány "kötelező" turista fotót.
Majd elmentünk a Jardin du Luxembourg-hoz, ahol egy kb 30 perces várakozás után bementünk a Palais-be is. Itt ülésezik a Szenátus. Láttunk egy csomó irodát meg az épület nagyon szép belülről. Nekem a könyvtár részek tetszettek a legjobban. A "nagy francia" művek régebbi kiadásai mind megtalálhatóak ott (pl.: Victor Hugo) és a nevesebb újságok összes létező száma is (Figaro, Le Monde etc.).
Utána elmajszoltuk a kis kekszeinket a Jardin du Luxembourg-ban. Nagyon szemtelenek a galambok. Az egyik majdnem a kezemből is kivette a diétás kekszet, amit a számhoz emelte.
Aztán mentünk egy kört egy retro busszal az RATP jóvoltából. Hangulatos volt, élőzene volt minden buszon. De hogy azt a büdöset hogyan bírták ki régen az emberek...
Még elmentünk megnézni kívülről a "Grande Arche-ot" a La Défense-ban, megnéztük kívülről a Louvre-ot, mert addigra már zárva volt.
Aztán hazafele a metró helyett sokáig inkább busszal mentünk, hogy egy kicsit nézhessük még a várost.
Késő este értünk haza, fáradtan, de nagyon jó volt.
3. Az egyetem
Sajnos múlthéten nem igazán sikerült megbirkóznom az itteni tárgyfelvétellel, így az erre a hétre maradt.
Már korábban megállapítottuk Tomival, hogy az eddigi tapasztalataink alapján a franciák sokkal lassabban dolgoznak a magyaroknak (pl.: bevásárlóközpontban a kasszás), de a Nanterre-i ügyintézés viszi a pálmát. Na most nem elég, hogy minden órát személyesen a titkárságon kell felvenni, de mindet egy-egy adott tanszék titkárságán. Nekem ez így különösen jó móka volt, mert már eleve a mesterszakos és az alapszakos képzéseknek külön tanszékjük van, arról nem is beszélve, hogy az angolos tárgyaim külön karon vannak a franciától. De már csak a franciánál legalább 3 különböző helyen voltam 4 db tantárgy miatt, mert mindegyik más tanszékhez tartozik (irodalom, nyelvészet és francia mint idegennyelv).
Csak az egyik titkárságnál 1 óra 40 percet álltam sorba. Ebből 40 perc azzal telt, hogy az az egy darab ügyintéző, aki ezzel foglalkozik elment valahova, pedig akkorra már állt a sor. Majd további 20 percet elbeszélgetett egy kollégájával, majd az előttem lévő egy ember 40 percig intézett ügyet, mert egy előre megírt tantervből nem sikerült eldönetnie, hogy 3 tárgy közül melyiket válassza. És nem tessékelték ki!!!
Ilyet az ELTE-n hol lehet?! Ha nem tudod mit akarsz ne menj oda vagy legalábbis kiküldenek, hogy tudjanak haladni.
Oké, nagy nehezen feliratkoztam, majd mentem volna a következő titkárságra.
Ott is már egy órája állt a sor. 17:00-ig vannak nyitva, 16:53-kor közölték a már egy órája ott várakozókkal is, hogy senkit nem fogadnak már, jöjjenek vissza holnap.
Ma bementem arra az órára, amire sikerült feliratkoznom. Én úgy mentem oda, hogy nyelvészet a francia mint idegennyelv szakirányosoknak szeminárium lesz, hiszen erre iratkoztam fel a titkár által. A 8:20-as órára, 8:40-re ért oda a tanár, amikor is kiderült számomra, hogy nem nyelvészet, hanem didaktika ór lesz, ahol "language acquisition" és tanítás lesz a téma. Na mondom az nagyon jó, 4 órát kellene végigülnöm egy olyan kurzuson, amiről már rengeteget tanultam és nem szeretnék most többet, főleg, hogy nekem nyelvészet kell a tantervem miatt.
Az első 120 percet megvártam, de tényleg semmi új nem hangzott el számomra. Viszont érdekes volt, hogy a tanárnő konkrétan angolul idézett egy francia, mint idegennyelv órán és angol nyelvű könyvet ajánlott szakirodalomként. Szerintem ezek után az ELTE eláshatja magát. Úgy látszik azért itt Franciaországban vagy legalábbis Nanterre-ben, hogy nem kell annyira sátáninak tartani mindent, ami angol, mégis csak tudhatnak valamit a nyelvtanításról és -tanulásról. Bármennyire is különleges meg nagyszerű a francia, attól még nem hiszem, hogy például a tanítványokban az "acquisition" másképp zajlik, mint aki mondjuk angolul tanul.
Ami érdekes még az az, hogy a második 120 percben francia didaktika címen a diákok svédül tanulnak, hiszen úgy értik meg a legjobban, hogy mi zajlik le ilyenkor a diákban, ha ők is átélik ezt. A svéd pedig jó választás, mert legjobb tudásom szerint nem sok köze van a franciához. Bár azért egy kicsit vicces, hogy azt gondolják, hogy ennek a csoportnak meg kell tapasztalnia, hogy milyen egy idegennyelvet tanulni, mivel a 15 ember közül kb 2 diák volt, akinek az anyanyelve a francia. Rajtam kívül senki sem volt cserediák és mégis... Volt egy koreai, két kínai, egy algériai meg egy spanyol.
De egyébként tök jó ötletnek tartom.
Majd utána volt egy elég hosszú "lyukam". Meglepő módon kb 5 perc alatt sikerült elintéznem 3 tárgyra a feliratkozást úgy, hogy a learning agreement-ben sincs még benne!!
A két óra közötti időben felfedező útra mentem. Felfedeztem az éttermet például, amivel nagyon meg vagyok elégedve. 3,5 euróért lehet venni egy menüt, ami abból áll, hogy választhatsz egy előételt, egy főételt, egy sajtot/joghurtot, desszertet/savanyűságot/salátát/gyümölcsöt és kapsz egy "mini pain"-t hozzá, ami a zsemlére hasonlít csak hosszúkás. A víz, majonéz és egyebek teljesen ingyen van. Elég nagy a választék minden téren. Én ma például valami rizses salátát ettem előételnek, főétel sült csirkecomb kuszkusszal és zöldségekkel, a narancsot, a joghurtot és a "petit pain"t pedig jó magyarhoz képest elraktam a táskámba későbbre. Legközelebb kis ételtárolókkal megyek.
Kép az ebédemről (csak a minőség és az adag miatt) :
Ami nagyon pozitív számomra az az, hogy a diákok kiülnek a fűre és nyugi van, beszélgetnek, szól a zene stb. Illetve ma volt valami bográcsozás is a kampuszon.
Felkerestem a sport épületet is mivel szeretnék valamit sportolni az egyetemi keretek között, sokkal olcsóbb, mint máshogy és van egy csomó érdekes dolog. Például az egyetemnek saját uszodája van.
Szeretnék salsa vagy argentin tangó órákat venni, esetleg zumbát. De ami még érdekel az az, hogy cirkusz művészeteket is lehet tanulni. Remélem rúd is lesz vagy hammock vagy esetleg aerial hoop :)
Bárkinek bármi kérdése, óhaj-sóhaja van, csak nyugodtan írjatok.
Haladjunk akkor időrendi sorrendben:
1. Soirée parrainage
Itt Nanterre-ben nem az ESN szervezet segíti az Erasmus-os diákokat, hanem egy egyedi, Nanterasmus nevű csoport. Rajtuk keresztül lehetett jelentkezni, hogy kapjunk magunk mellé egy Nanterre-i diákot, amolyan "parrain" vagy "buddy"ként, aki segít eligazodni a Nanterre-i egyetem útvesztőiben, illetve közelebbről is megismerkedni egy itteni diákkal.
Az én "parrain"-em már korábban felvette velem a kapcsolatot Facebookon és már kértem is a segítségét neki, de személyesen csak most szerda este találkoztunk a Nanterasmus által szervezett "soirée parrainage" keretében.
A Facebook eseményben mindenféle játék meg quiz volt meghirdetve, hogy majd ez mind lesz ezen az estén és hogy ez arról szól, hogy megismerd a te Nanterre-i diák párod.
Na most az estét egy olyan bárba sikerült szervezni, ahol nem fértünk el, sötét volt és azt sem hallottam, hogy a mellettem álló mit mondott, nem hogy esetleg aki velem szemben van. Azt is hozzátenném, hogy se térerő, se internet nem volt, így egy kicsit érdekes volt a sötét szobában bárkit is megtalálni.
Nekem szerencsém volt mert az én "parrain"-em megtalált. Aztán közösen úgy döntöttünk, hogy elmegyünk innét és keresünk valami olcsó kajáldát, ahol lehet beszélgetni.
Igazából egészen jól sikerült az este, csak nem a "parrain"emmel beszélgettem franciául (mert visszamentünk a bárba egy barátnőjéhez és nem hallottam, hogy mit beszéltek), hanem egy görög lánnyal beszéltem angolul. Ami tök jó, csak a nevét sem tudom sajnos.
2. Journées de Patrimoine - Világörökség Napja(i)
Hétvégén voltak az Európai Világörökség napjai, ami itt Franciaországban olyasmi, mint nálunk a Múzeumok Éjszakája, csak ingyenes és nem éjszaka van, hanem hétvégén napközben.
Olyan helyekre is el lehet menni, ami egyébként nem látogatható (pl.: Palais d'Élysée, ahol az elnöki rezidencia található).
Ráadásul a tömegközlekedési jegy is olcsóbb hétvégén 26 év alatt, 4,20 euróért egy nap annyit mész amennyit csak akarsz. Összehasonlításképpen, nekem innét L'Hay-les-Roses-ból a Nanterre-i egyetem ha csak oda-vissza jegyet veszek, akkor 5 euró felett van.
Szerettünk volna elmenni az Élysée-be, de 7 óra lett volna a várakozási idő, így csak kívülről néztük meg. Sajnos a mellette lévő britt és amerikai nagykövetségek is hasonló várakozási idővel működtek, így kimaradt.
Ami erről az etapról a leginkább megmaradt az az, ahogyan próbálják kivédeni a terrortámadást. Az nyilvánvalóan alap, hogy a táskát átkutatják, de ezen kívül minden sarkon olyan rendőr áll, akinek keze lövésre készen áll a gépfegyveren és elég alaposan szemügyre vesznek és szemmel tartanak.
Az utak már jó pár utcával arrébb le voltak zárva és a gyalogosok táskáját is már ott rendőr átnézte és megkérdezte, hogy mit akarunk arrafele. Bár én elég jól beszélek franciául, de sajnos akcentusom az van. Franciául kérdeztem tőle, de nyilván az akcentusom miatt azonnal leesett neki, hogy külföldi vagyok és felajánlotta, hogy angolul mondja el.
Az Élysée-s kitérő után elmentünk megnézni a Concorde-ot, csináltunk néhány "kötelező" turista fotót.
Majd elmentünk a Jardin du Luxembourg-hoz, ahol egy kb 30 perces várakozás után bementünk a Palais-be is. Itt ülésezik a Szenátus. Láttunk egy csomó irodát meg az épület nagyon szép belülről. Nekem a könyvtár részek tetszettek a legjobban. A "nagy francia" művek régebbi kiadásai mind megtalálhatóak ott (pl.: Victor Hugo) és a nevesebb újságok összes létező száma is (Figaro, Le Monde etc.).
Utána elmajszoltuk a kis kekszeinket a Jardin du Luxembourg-ban. Nagyon szemtelenek a galambok. Az egyik majdnem a kezemből is kivette a diétás kekszet, amit a számhoz emelte.
Aztán mentünk egy kört egy retro busszal az RATP jóvoltából. Hangulatos volt, élőzene volt minden buszon. De hogy azt a büdöset hogyan bírták ki régen az emberek...
Még elmentünk megnézni kívülről a "Grande Arche-ot" a La Défense-ban, megnéztük kívülről a Louvre-ot, mert addigra már zárva volt.
Aztán hazafele a metró helyett sokáig inkább busszal mentünk, hogy egy kicsit nézhessük még a várost.
Késő este értünk haza, fáradtan, de nagyon jó volt.
3. Az egyetem
Sajnos múlthéten nem igazán sikerült megbirkóznom az itteni tárgyfelvétellel, így az erre a hétre maradt.
Már korábban megállapítottuk Tomival, hogy az eddigi tapasztalataink alapján a franciák sokkal lassabban dolgoznak a magyaroknak (pl.: bevásárlóközpontban a kasszás), de a Nanterre-i ügyintézés viszi a pálmát. Na most nem elég, hogy minden órát személyesen a titkárságon kell felvenni, de mindet egy-egy adott tanszék titkárságán. Nekem ez így különösen jó móka volt, mert már eleve a mesterszakos és az alapszakos képzéseknek külön tanszékjük van, arról nem is beszélve, hogy az angolos tárgyaim külön karon vannak a franciától. De már csak a franciánál legalább 3 különböző helyen voltam 4 db tantárgy miatt, mert mindegyik más tanszékhez tartozik (irodalom, nyelvészet és francia mint idegennyelv).
Csak az egyik titkárságnál 1 óra 40 percet álltam sorba. Ebből 40 perc azzal telt, hogy az az egy darab ügyintéző, aki ezzel foglalkozik elment valahova, pedig akkorra már állt a sor. Majd további 20 percet elbeszélgetett egy kollégájával, majd az előttem lévő egy ember 40 percig intézett ügyet, mert egy előre megírt tantervből nem sikerült eldönetnie, hogy 3 tárgy közül melyiket válassza. És nem tessékelték ki!!!
Ilyet az ELTE-n hol lehet?! Ha nem tudod mit akarsz ne menj oda vagy legalábbis kiküldenek, hogy tudjanak haladni.
Oké, nagy nehezen feliratkoztam, majd mentem volna a következő titkárságra.
Ott is már egy órája állt a sor. 17:00-ig vannak nyitva, 16:53-kor közölték a már egy órája ott várakozókkal is, hogy senkit nem fogadnak már, jöjjenek vissza holnap.
Ma bementem arra az órára, amire sikerült feliratkoznom. Én úgy mentem oda, hogy nyelvészet a francia mint idegennyelv szakirányosoknak szeminárium lesz, hiszen erre iratkoztam fel a titkár által. A 8:20-as órára, 8:40-re ért oda a tanár, amikor is kiderült számomra, hogy nem nyelvészet, hanem didaktika ór lesz, ahol "language acquisition" és tanítás lesz a téma. Na mondom az nagyon jó, 4 órát kellene végigülnöm egy olyan kurzuson, amiről már rengeteget tanultam és nem szeretnék most többet, főleg, hogy nekem nyelvészet kell a tantervem miatt.
Az első 120 percet megvártam, de tényleg semmi új nem hangzott el számomra. Viszont érdekes volt, hogy a tanárnő konkrétan angolul idézett egy francia, mint idegennyelv órán és angol nyelvű könyvet ajánlott szakirodalomként. Szerintem ezek után az ELTE eláshatja magát. Úgy látszik azért itt Franciaországban vagy legalábbis Nanterre-ben, hogy nem kell annyira sátáninak tartani mindent, ami angol, mégis csak tudhatnak valamit a nyelvtanításról és -tanulásról. Bármennyire is különleges meg nagyszerű a francia, attól még nem hiszem, hogy például a tanítványokban az "acquisition" másképp zajlik, mint aki mondjuk angolul tanul.
Ami érdekes még az az, hogy a második 120 percben francia didaktika címen a diákok svédül tanulnak, hiszen úgy értik meg a legjobban, hogy mi zajlik le ilyenkor a diákban, ha ők is átélik ezt. A svéd pedig jó választás, mert legjobb tudásom szerint nem sok köze van a franciához. Bár azért egy kicsit vicces, hogy azt gondolják, hogy ennek a csoportnak meg kell tapasztalnia, hogy milyen egy idegennyelvet tanulni, mivel a 15 ember közül kb 2 diák volt, akinek az anyanyelve a francia. Rajtam kívül senki sem volt cserediák és mégis... Volt egy koreai, két kínai, egy algériai meg egy spanyol.
De egyébként tök jó ötletnek tartom.
Majd utána volt egy elég hosszú "lyukam". Meglepő módon kb 5 perc alatt sikerült elintéznem 3 tárgyra a feliratkozást úgy, hogy a learning agreement-ben sincs még benne!!
A két óra közötti időben felfedező útra mentem. Felfedeztem az éttermet például, amivel nagyon meg vagyok elégedve. 3,5 euróért lehet venni egy menüt, ami abból áll, hogy választhatsz egy előételt, egy főételt, egy sajtot/joghurtot, desszertet/savanyűságot/salátát/gyümölcsöt és kapsz egy "mini pain"-t hozzá, ami a zsemlére hasonlít csak hosszúkás. A víz, majonéz és egyebek teljesen ingyen van. Elég nagy a választék minden téren. Én ma például valami rizses salátát ettem előételnek, főétel sült csirkecomb kuszkusszal és zöldségekkel, a narancsot, a joghurtot és a "petit pain"t pedig jó magyarhoz képest elraktam a táskámba későbbre. Legközelebb kis ételtárolókkal megyek.
Kép az ebédemről (csak a minőség és az adag miatt) :
Ami nagyon pozitív számomra az az, hogy a diákok kiülnek a fűre és nyugi van, beszélgetnek, szól a zene stb. Illetve ma volt valami bográcsozás is a kampuszon.
Felkerestem a sport épületet is mivel szeretnék valamit sportolni az egyetemi keretek között, sokkal olcsóbb, mint máshogy és van egy csomó érdekes dolog. Például az egyetemnek saját uszodája van.
Szeretnék salsa vagy argentin tangó órákat venni, esetleg zumbát. De ami még érdekel az az, hogy cirkusz művészeteket is lehet tanulni. Remélem rúd is lesz vagy hammock vagy esetleg aerial hoop :)
Bárkinek bármi kérdése, óhaj-sóhaja van, csak nyugodtan írjatok.
